Biztosan van olyan ismerősöd, aki állandóan ugyanabba a hibába esik és olyan mondatokkal panaszkodik mint például, hogy "Nekem minden nőm lelki sérült volt", "Engem minden pasi csak átver" vagy "Én vonzom a problémás dolgokat".... Sőt lehetséges, hogy többször érezted már azt is a saját életedben, hogy Te is megint ugyanazokat a köröket futod. Olyan mintha egy láthatatlan mágnes a problémás helyzetek felé húzna, nincs mit tenni beleragadsz. Újra és újra. De miért van és hogy lehet, hogy valaki mindig ugyanabba a hibába fut bele?
A magyarázat a gyerekkorban látott mintákból kialakuló játszmák. De nézzük, mit jelent ez pontosan.
Pszichológusok szerint az a helyzet, hogy az első három-hat évünkben a körülöttünk lévő emberek viselkedéséből és szituációkból levonunk egy csomó tanulságot. Például, hogy hogy éljünk, hogy tudunk boldogok lenni, bizonyos helyzetekben melyik a legmegfelelőbb viselkedés. Ezek a gondolatok pedig már ilyen pici gyerekként beépülnek a tudatalattinkba és ezeket a hiedelmeket felnőttként is időről-időre, szituációról-szituációra alkalmazzuk.
SZÜKSÉGED VAN EGY LIFE COACH-RA? JELENTKEZZ ITT!
Eric Berne
A KATARTIKOT MEGTALÁLOD A FACEBOOKON IS ITT
Eric Berne kanadai pszichológus a Sorskönyv című művében foglalkozik nagyon mélyrehatóan a kérdéssel. A könyv eredetileg a szakmának készült, de annyira érthető és jól olvasható, hogy a világ egyik legeladottabb pszichológiai kötetévé vált. Nem véletlenül...
F. Várkonyi Zsuzsa pszichológus a sorskönyv tulajdonságait négy pontban foglalja össze.
- a tudatalattinkban olyan hidelmeket tárolunk, melyek óriási erővel törekekednek önmaguk ismételt igazolására
- ezek a hidelmek döntési helyzetekben is képesek kikapcsolni a józan gondolkodást, mérlegelést
- életünk első néhány évében készítjük ezt a forgatókönyvet (sorskönyv) amely életünk számára irányadó lesz
- csakis az önismeret terápiás fejlesztése, a tudatosság szabadíthat meg ettől a tudattalan, önártó programtól
Mik azok a játszmák?
Olyan szituációk, amelyben a résztvevők az egymásra való odafigyelés és nyílt kommunikáció helyett saját belső hiedelmeiket vetítik a másikra és belső programjaikat, azaz a tudatalattijukban tárolt mintákat próbálják megvalósítani.
A játszma során a résztvevők különböző szerepekbe helyezkednek. Lehetnek az Áldozat, a Megmentő vagy Üldöző szerepben.
Az áldozat tipikus játszmája
"Engem úgysem lehet szeretni." Ez is, mint minden játszma egy gyerekkori tapasztalatra épül. Valószínű, hogy az alkalmazója azt tapasztalta, hogy ő bármit csinál nem rajta múlik, hogy kap-e szeretetet. Ezt úgy játsza egy felnőtt ember, hogy az elején aranyos, kedves, simulékony, majd elkezdi feszegetni a határokat és addig feszegeti, amig kiteszik őt egy kapcsolatból. Ilyenkor igazolást kap arra, hogy az ő forgatókönyvében igaz dolgok vannak leírva.
Az üldöző tipikus játszmája
Szenvedélyük, hogy keressék, hogy hol a bibi. Ennek a típusnak az a játszámja, hogy minden tekintélyről, tehát olyan emberről, aki valaha tekintélyes helyzetbe kerül le kell rántani a leplet. Az elkaptalak te gazembert játszó emberek önéletrajzában mindig szerepel egy kiábrándulás, cserbenhagyás, vagy veszteség leginkább a szülők részéről. Ezek az emberek ezt a csalódást, hogy valakiről kiderül, hogy mégsem úgy működik, ahogy ő bemérte, úgy fogják a felnőtt életükben megelőzni, hogy azt mondják, hogy én addig vizslatom ezt az embert amíg ki nem derítem róla, hogy ő is csak egy gazember. Így van meg az az öröm, hogy neki igaza volt. Ez a típus mindig nyomoz, célja, hogy megtalálja hol nem stimmel valami. Egyébként nagyon jó kritikusok tudnak lenni, úgyhogy vannak pályák, ahol ez a játszma nagyon hasznos lehet...
A megmentő típikus játszmája
Megmentenek valakit a nehéz sorsából. Úgy érzi, hogy az áldozat nem képes megoldani a helyzetet, ezért ő veszi kézbe a dolgokat, és úgy tűnik, mintha segíteni szeretne. Ez is egy szerep, hiszen ő így biztosítja saját fontosságát, hasznosságát. Ő tudja a tutit, remek tanácsokat ad. Gyakori sajnos, hogy a párkapcsolati játszmák esetében a gyerek lép be megmentőként. Rendszerint elköteleződik valamelyik szülő oldalán, és igyekszik őt megmenteni, ez a célkitűzés pedig megmarad felnőttkorban.
Jól látszik tehát, hogy mindenki a régi, gyerekkorában megfogalmazott igazságát, hiedelmét erősíti meg felnőttkén. A játszmákból pedig csak tudatosan lehetséges kitörni, amihez legtöbbször szakember segítsége szükséges.
Te milyen játszmákat játszol?
forrás: F. Várkonyi Zsuzsa rádióbeszélgetése, Eric Berne Sorskönyv
fotók: tumblr
A KATARTIKOT MEGTALÁLOD A FACEBOOKON IS ITT