"Amikor először láttam képeket meditáló jógikról egy könyvben, ahogy az indiai erdőkben törökülésben ülnek, nem tudtam levenni a szememet róluk. Az arcuk keltette fel a figyelmemet. Nem tűnt úgy, mintha az idejüket pocsékolnák. Az arcukból sugárzott, hogy tudnak valamit, amit én is tudni akartam, de nem tudtam, hogy mi lehet az. Ez ragadott meg. Erő és méltóság és a félelem teljes hiánya sugárzott belőlük. Az arckifejezésükből vagy játékosságot, vagy szeretetet, vagy hatalmat és erőt olvastam ki. Éreztem, hogy a megvilágosodásuk valódi lehet, bár nem tudtam még mi is az valójában. Rájöttem, hogy csak úgy fejthetem meg, ha én is magamba merülök és megvárom mi lesz az eredménye. Mert tudtam, hogy ez nem történhet meg magától, olyan felszínesen éltem Los Angelesben."

fotó: Chris Saunders 

Ezek a sorok nem belőlem jönnek, David Lynch Hogyan fogjunk nagy halat? című könyvéből egy részlet. A jógikról írta le ezeket a világhírű rendező és vizuális művész, akiknek az életét elég mélyrehatóan tanulmányozta korábban. 

Ha többet látnál keresd a katartikot a facebookon ITT

David Lynch harminchárom éve gyakorolja a transzcendentális meditációt, azt mondja ez filmjei, festményei és egész életének a gerince. A könyvben arról is ír, hogy amikor először hallott a meditációról, egyáltalán nem érdekelte. Azt hitte időpocsékolás. Aztán egy mondat ébresztette fel az érdeklődését, miszerint az igazi boldogság belül van. Azt írja először megtévesztőnek tűnt neki ez a kijelentés, mivel nem mutat rá hol van ez a belül, és hogyan jut az ember oda. De mégis igaznak tűnt, ekkor pedig azt gondolta, hogy a meditáció az az út, ami elvezeti oda, ahol a belül van.

fotó: The Talks 

A The Talks a minap egy elég hosszú interjút postolt, amit a művésszel készítettek ebben a témában. Az interjú azzal a kérdéssel kezdődik, hogy azért kezdte-e el a meditációt, mert dühkitörési problémái voltak. Lynch válaszával tompít a kérdésen: szerinte mindenkiben ott van a düh és a harag, ő egy volt a sok közül, aki harcolt ezekkel a negatív dolgokkal. Azt mondja miután elkezdte a meditációt már néhány héttel később lehetett rajta látni a változást. Egy nap a felesége csak annyit kérdezett, hogy mi folyik itt? Nem értette... majd a feleség folytatta: hol van a düh és a mérgesség? Lynch azt mondja már két hét elteltével nyugodtabb lett és bár ő nem érezte magán annyira a változást, a környezete látta.

Az interjúban arról is beszél, hogy a meditáció által egy mélyebb szintre került, de nem tudja, hogy ettől jobb művésszé vált-e. Mindenesetre sokkal jobban működnek a megérzései ami a művészet elengedhetetlen része. 

Ha többet látnál keresd a katartikot a facebookon ITT

A teljes interjút ITT tudjátok elolvasni és a könyvet is ajánlom mindenkinek, aki belelátna egy picit jobban Lynch életébe, és megismerné a transzcendentális meditációt és hatásait. Amúgy a témában Budapesten is vannak előadások és lehet is menni meditálni transzcendentálisan, van egy ilyen központ is. Aki olvassa a blogot tudhatja, hogy a meditáció nekem is az életem része (bár nem ez a fajtája) de ettől függetlenül ez nem egy promóciós anyag, csak egy kisebb útmutatás, hogy megismerjük valakinek az útját a teljesség felé.

Forrás: The Talks

David Lynch - Hogyan fogjunk nagy halat