Shanghaiban a kontraszt ott van mindenben. A tradicionális keleti építészet mellett megjelenik a modern, az újgazdagsággal szemben pedig az elképesztő szegénység. Mindezzel együtt jó rezgése van a városnak. Ott vannak a nyugtató energiák a templomokban, kertekben, a rohanó, pezsgő élet pedig a modern felhőkarcolókkal teli városban. Mindkettőnek van varázsa. Amennyire tudtam bejártam Shanghait és bár az ott töltött idő vége felé már többször éreztem honvágyat, de azt tudtam, hogy bármikor szívesen visszamennék ebbe a végletekkel teli, néhol nagyon büdös, koszos, káoszos, néhol pedig nyugalmas és lelassult városba.
Kínában több mint egymilliárdan élnek, Shanghaiban majdnem 20 millióan. Van olyan kínai, aki még soha nem látott nem ázsiai embert, ezért még Shanghaiban is gyakran előfordul, hogy megállítják az európaikat, megtapogatják a hajukat és csak bámulják őket. Teljesen más világ ez, más a kultúra az ételek, minden.
Miközben a turista buszon utaztunk az épületek mutogatsa közben az idegenvezető hirtelen az újgazdag kínaiak lakásáról kezd beszélni, majd hozzáteszi, hogy vagyonos körökben a nőknek itt nagyon jó dolguk van. Házasodni csak lakással lehet, amit a férfinek kell biztosítani. Ha a lakás megvan jöhet a lánykérés, és a házasság után is inkább a férfi a nő a háznál. Amellett, hogy dolgozik, a házimunkát is ő végzi, a nő pedig kezeli a kasszát. A szerepek kicsit másként vannak, mint nálunk, persze ez nem egész Kínára, hanem Shanghaira jellemző.
Az persze, hogy valakinek menő lakása legyen nem mindennapos. Nagyon sok a szegény ember, van hogy alig pár tíznégyzetméteren él egy egész család.
A kínaiak egyébként sokat dolgoznak, szinte követelmény, hogy hétvégén is a munkahelyükön legyenek. Bár sokan szívesebben is vannak inkább ott, hiszen sok család olyan szegény, hogy még wc sincs az otthonukban. Az utcákon a vizeletszag keveredik a street foodosok ételeinek furcsa illatával, sok helyen ezeknek az egyvelege tényleg hányingert keltő. A legdurvább pedig, hogy soha nem tudhatod éppen hol és melyik pillanatban csapja meg az orrodat.
A KATARTIKOT MEGTALÁLOD A FACEBOOKON IS ITT
A szegénység és a gazdagság tehát pulzálva változik a városban... Míg az egyik sarkon a nyomor elevenedik meg, addig a másikon már a luxust látni.
Az egyik legcsillogóbb negyede Shanghainak a Bund. A Hangpu folyó mellett fekvő rész olyan mint egy filmes díszlet. Ám a Bund nem csak a modernet jelenti, hanem a történelmi épületeket is. A gyönyörűen felújíott folyópartról - ahonnan a legújabb felhőkarcolókkal teli pudongi részre nyílik lenyűgöző panoráma - ha két lépéssel beljebb sétálunk a lakóépületek felé, már émelyítő szagokkal és szegénységgel találkozunk.
De az állandó forgatag mellett azért a buddhista nyugalom is ott van Shanghaiban. A város tele van park nagyságú kertekkel. Az egyik ilyen a Yu Garden, ahol tavak és bambuszösvények között barangolhatunk. A kert kőkerítésén pedig végig egy sárkány fekszik, amelynek feje a kert központi részén néz le a látogatókra.
A sárkány egyébként a kínai népet és annak erejét szimbólizálja. Fejében minden állat legerősebb tulajdonsága jelenik meg. Ha jól megnézzük a lótól a kutyáig több állat vonásait is láthatjuk benne.
A KATARTIKOT MEGTALÁLOD A FACEBOOKON IS ITT
Shanghaiban járva érdemes a híres Jade Buddha templomba is betérni, amelyet két Burmából hozott, egy-egy hatalmas jádekőből kifaragott (ülő és fekvő) Buddha tiszteletére alapították a 19. század végén. Nyugalommal teli hely ez, sok helyi is ellátogat ide, hogy gyakorolják vallásukat. Füstölőt gyújtanak és mantrákat mormolnak.
A városnak számos izgalmas része van, de olyan kultursokk, hogy bármerre is néz az ember biztosan hatással van rá minden. Ezért nem is emelek ki több részt, beszéljenek inkább a képek és azokon is a karakterek, lássátok meg a fotókon keresztül a város hangulatát.
fotók: Ruttner Kata
A KATARTIKOT MEGTALÁLOD A FACEBOOKON IS ITT
