Czok Ildi ékszertervező: A fonál és ami mögötte van

2012. október 06. - ruttnerkata

A blogom megszületése után néhány héttel kimentem a WAMP-ra, hogy tapogatózzak, hogy felfedezzem az újat, hogy inspirációt gyűjtsek, hogy legyen témám amiről majd írhatok. Akkor láttam meg CZOK ILDI  fonálból készült alkotásait, amelyek eleganciájukkal, színeikkel, finomságuk és stílusosságukkal már akkor kilógtak sok WAMP-os designer munkái közül. 
Már akkor elhatároztam, hogy Ildit mindenképpen megkeresem. 
Ha nem így tettem volna, akkor a megismerés utáni vágy mint egy gombolyag tekeredett volna körbe-körbe, így viszont lebontjuk a fonalat, azaz Czok Ildi bemutatja fonálból készült alkotásait és azt a zsigerből jövő szenvedélyt, ami mögöttük van. 

Czok Ildi munkáit a www.czokildi.com oldalon és október 6-7-én a Dorottya Palace-ban, a kétnapos WAMP-on is megvásárolhatjátok!



Miért pont a fonál? 

Mióta az eszemet tudom, fonalak vesznek körül. Édesanyám imád kötni, az ő munkája nagy hatással van rám. Ő elsősorban fejfedőket köt, mondhatni sapkaművész, munkáit karácsony környékén a Vörösmarty vásárban lehet majd látni, de megtalálható a mariiko.com oldalon is. 



Mióta kísérletezgetsz vele?
Mindig is vonzott a fonál, mint anyag, de nem mint a kötés alapanyaga, hanem mint vonal és textúra. Három éve kísérletezek vele, szeretem úgy használni, ahogyan általában nem szokás. Tekerem, csavarom, formázom, és élvezem, ahogyan a vonalakból összeáll valami egészen más, egy sík vagy térbeli forma, amit aztán tovább alakítok. Sokszor érzem azt, hogy...


 úgy használom a fonalat, mint ahogyan a szobrászok szokták a fát, a márványt, vagy bármilyen alapanyagukat. Valahogy kihozzák belőle azt, ami elrejtve eleve benne volt.

Hogy jellemeznéd az ékszereidet?
Többféle stílusban alkotok, a fonál mellett gyöngyökből is készítek nagyon dús ékszereket, amelyek akár az impresszionisták képei, egy-egy hangulatot idéznek fel.
A kifejezetten fonálból készült munkáimat ékszerszobroknak nevezném. Eleinte az organikus formák vonzottak, és az a kettősség, hogy ékszereim egyszerre organikusak és minimalisták. Izgalmas volt ráérezni arra megismételhetetlen pillanatra, amikor a forma összeáll, amikor sem hozzáadni, sem elvenni nem kell már.
Organikus fonálékszereim a szó szoros értelmében reprodukálhatatlanok, kétszer ugyanúgy tekerni és csavarni az anyagot nem tudom. Nagyjából hasonló ékszer készülhet, de ugyanolyan nem.
Aztán el kezdett zavarni ez a megismételhetetlenség, meg eszembe jutott, hogy érdekes lehet kész felületeket betekerni. Kísérletezni kezdtem anyagokkal, formákkal, végül a plexi bizonyult a megfelelő alapanyagnak. A kivágott formákat a testre alakítom, hogy szépen kifeküdjenek, és ezeket borítom be fonállal. Itt kezdődik a játék a színekkel és textúrákkal, és nagyon izgalmas, amikor a fonál-vonalakból összeáll a színes felület. Nekem ez olyan, mint amikor elkészül egy kép.
Az ékszereim egyszerre vonzzák a szemet, és a kezeket, hívnak, hogy tapintsd meg őket. Sokan ezért mondják azt, hogy érzékiek, amivel én is egyetértek.
Általában szeretek nagyobb, bátrabb, látványosabb darabokat készíteni -- angolul ez hívják statement-jewelry-nek --, de azt látom, hogy sok nő fél ezektől, ezért újabban kisebb, finomabb, hordhatóbb formákat is tervezek.




Melyik a legutolsó munkád? Hogy jellemeznéd?
A legutolsó kollekcióm az imént említett módszerrel készített geometrikus fonálékszerek kollekció, más néven a Fény játékszerei. Azért adtam neki ezt a nevet, mert az egymás mellé kerülő fonalak másként tükrözik a fényt, és ez az izgalmas fényjáték minden ékszernél megfigyelhető. Ahogy mozdulsz, folyton más-más arcát mutatja az ékszer is.
Az első fotóanyag erre a fényjátékra épül, Csillag Tamás rendező, art director kollégámmal készítettük, aki LightSpell fantázianevű saját fényfestési mobilalkalmazásához akart divattal kapcsolatos demót készíteni.  A hatás egyszerre futurisztikus és mégis ősi, hiszen a bemutatott ékszerek akár az egyiptomi istennők ékszereit is eszünkbe juttathatják.
A fotózás második felében más stílusban is lefotóztuk a Fény játékszereit, hogy több hónapra előre meglegyen a képanyag. Ezeket a zsánerképeket két-három havonta közzéteszem majd.




Mik a terveid, mi az amivel most dolgozol?
Hamarosan indul az ékszeres webshopom, és pár napon belül egy blogot is indítok „Az öltöztetőnő” címmel. Ebben az egyéb kreatív bütyköléseimet mutatom be. Alapvetően szerzői blog lesz, és lesz benne személyi styling és egy kis interior design is, valamint a saját „türelmetlen” DIY projektjeim, meg persze az ékszereim ilyen-olyan ruhákkal. A szlogen pedig: „Embert, lakás öltöztetek.”

Hogy jellemeznéd az esküvői ékszereidet?
Esküvői ékszereim azoknak menyasszonyoknak készülnek, akik nem feltétlenül akarnak karácsonyfának öltözni, hanem a kevesebb több elvet vallva, a letisztult elegancia hívei. Nagy megtiszteltetésnek érzem, amikor a menyasszonyok az ország legmenőbb menyasszonyiruha-szalonjában vásárolt ruháikhoz az én ékszeremet szeretnék kiegészítőként viselni. Ugyanakkor ezek az ékszerek nem csak kiegészítők. Úgy értem ezt, hogy egy egyszerűbb, akár egy jól megválasztott vintage ruhához viselve is királynőivé varázsolhatják a megjelenést.





Kiknek ajánlod az ékszereidet?
Elsősorban bátor nőknek, akik nem félnek (akár messziről) látszani.